Magyar |
VUNW: Bevezetés |
 |
Magyar |
VUNW: Bevezetés |
|
A ”virtualitás és új tudományi struktúrák” címu projekt egy infrastruktúraprojekt, ami az EU (EFRE-Fonds) Interreg-Program keretén belül finanszírozott. (1) Ennek a projektnek az egyik különlegessége az, hogy bár teljes mértékben nyersanyagra, mezogazdaságra, épületekre, utcákra, autókra, repülokre, energiára, stb. vonatkozik, a projekt tárgya mégis a virtualitás és a tudás új jelentosége.
Ez a kezdeményezés megegyezik a fejlodéssel, a struktúrát nemcsak etimológiailag és nyelvtörténetileg kell érteni – mert a struktúra itt eredetileg az épületekkel, az építészettel stb. függ össze, mint ahogy még ma is a tudás jelentosége és használata ami az épületeket illeti (egyetemeket, múzeumokat, stb.), közvetlenül összekötve tunik -, hanem fel kell ismerni, hogy nyelveknek, tudományoknak, muvészeteknek, stb. is vannak struktúrái társadalmakat struktúrálnak jómaguk. (2)
A „kultúra” megértésének ez a bovülése az EU-rendeletek Interreg-programjával egyezik meg. A 20 század 90-es éveitol olyan szempontok mutatkoztak, amelyek figyelembe veszik a virtualitást az infrastruktúrák fejlodésében. (3)
Tény az, hogy a valóságban a virtualitás a 20 századtól kezdve egyre nagyobb szerepet játszani és az internet kapcsán a 20 század végétol új minoséget hozott a tudománytermelésbe, a termelésekbe, a közigazgatásba, a társadalomba és a természettel való kapcsolatba. (4)
E változás magvában a technológiai innovációk állnak.
Ezek az innovációk a társadalmi változások hajtóeroi. Példa erre a mérnökök muvészete (5), a hutoszekrény-forradalmasítása (6), de ilyenek a magukat globalizáló kommunikációs formák is. (7)
Az innovációk minosége közvetlenül a reprodukciók minoségével függ össze. Hangok, képek, rajzok, nyelvek által a reprodukcióknak – valamint az emlékezés általi identitásképzésnek új lehetoségei keletkeztek. Ezek a virtuális reprodukciók az emberiség tudomány-forradalmasításainak középpontjában állnak. Struktúráit, lehetoségeit fel kell ismernünk, hogy hasznot húzhassunk belolük a mai fejlodés számára és hogy a humán fejlodéseket megvalósíthassunk.(8)
Habár a nyelvek és muvészetek állandó jelleggel a tudományok forradalmasításának középpontjában álltak, manapság teljesen háttérbe szorultak. Hogy jelentoségüket semmibe veszik, az az üzemvezetéstol a nyelvreformokig megmutatkozik. Az alapveto hiba mindemellett nem a nyelvek jelentoségének ignorálásában rejlik, ami a technológiai használatot illeti (üzemvezetés, képzoreformok, címszavak), hanem a társadalmi valóságok semmibevételében (kommunikációs realitások elleni szabályzatok). (9)
Az emberiség tudása sohasem volt áttekintheto (szétforgácsolódás kommunikáció nélkül) és ma – egy részleges technikai összefuzés után – még áttekinthetetlenebbé vált (Internet). Ebbol a szükségesség, hogy a tudásnyerést és tudásfelhasználást, mint egy szociális feladatot tekintsünk, aminek jelentos komponensei a pluralitás, a nyilvánosság, a demokrácia és a nyíltság. (10)
A VUNW-projekttel a Centropban egy ilyen kezdeményezéssel próbálkoztunk. A Centrop (11) maga mint szerzodési konstrunktum a világ virtualitásának egy része. A VUNW-projekttel bemutattuk például, hogy miként lehet pluralitás, nyilvánosság és nyíltság által határokat átlépo eredményeket elérni. A régió struktúrája számára ez a strukturális változások egy tartós opcióját jelenti, melynek keretein belül az agrárprodukció, az ipari termelés, a szolgáltatások, és a tudástermelés struktúrájukat lényegesen megváltoztatják, úgy, hogy a tudás egy minoségileg új szerepet játszik és egy társadalmi megértést kezd el a további fejlodésekhez.
Az EU-rendeletekben a kultúrát a turizmus és tartós munkahelyek létesítésének kontextusában hangsúlyozzuk. Szükséges ezen keresztül egy új kultúrmegértés nemcsak a Centrop hanem Európa számára is. A városi fejlodések nyomán már régóta új lehetoségek és esélyek mutatkoznak. Ez az új megértés, mint érvényre juttatott tudás lenne az új alapstruktúra a Centrope és Európa számára – alapveto kihatásokkal a termelésre, a tudástermelésre, a közigazgatásra. Ilyen új struktúrákat fogunk itt javasolni. (12)
(2) François Dosse: A strukturalizmus története. 1 kötet: A jel területe, 1945-166, 2.kötet: Az ido jelei, 1967-1991. Junius-kiadó: Hamburg 1996 és 1977. A struktúra fogalmához lásd: 1 köt., 12ff oldal.
(3) A VO (EG)-ben Nr.1783/1999 a 2 c) cikkben megtalálható „az információtársadalom fejlodése” megfogalmazás. A VO (EG) Nr.1260/1999 számában megtalálhatók az „okok” alatt messzenyúló megfogalmazások: „A kulturális fejlodés, a természetes és a kultúrkörnyezet minosége, az életfeltételek minoségi és kultúrális dimenziói valamint a turizmus fejlodése hozzájárulnak a régiók gazdasági és szociális téren való nagyobb vonzóerejének segítésében, mialatt állandó munkahelyek létrehozását támogatják.” (7) Az „Európai Alaptoke a Regionális Fejlodéséhez” elsosorban a fejlodéshátramaradt régiók fejlodési céljának és strukturális alkalmazkodásának megvalósításához járul hozzá valamint a struktúrproblémákkal küzködo területek gazdasági és társadalmi átállásához.” A rendeletek teljes szövege a: www: http://europa.eu.int/eur-lex/
(4) Az INST-projektek [http://www.inst.at/deutsch/projekte.htm] a 90es évek közepétol elkezdték kidolgozni a kultúra valamint a virtuálitás jelentoségét a mai folyamatokra. Ide tartoznak tematikus, nyelvi, metodológiai projektek, amelyek a tudomány és kutatás fejlodésének szolgáltak.
(5) L’art de l’ ingénieur. Direction: Antoine Picon. Éditions du Centre Pompidou: Paris 1997.
(6) A hutoszekrény-forradalom. Dokumentáció: 3. Memmingeni beszélgetés a muvészetrol és a kultúráról. In: Jura Soyfer. Kultúrtudományi folyóirat, 12 évfolyam, 1/2003 száma. Tartalom: a www: http://www.soyfer.at/zs/03_1.htm alatt
(7) Lásd a projektre vonatkozó dokumentációt „A kultúrák összekapcsolódása”: http://www.inst.at/burei/CBand1.htm.
(8) Az elso kezdeményezéseket az UNESCO számára készített EOLSS-projektben dolgozták ki: http://www.inst.at/kulturen/eolss.htm.
(9) Ez az Umberto Eco muvében az épületekbe bezárt tudás mutatja be (pl. „A rózsa neve” címu regényben). A nyelvi konceptekkel való szembesülést a „Keresés a tökéletes nyelv után” címu munkában találunk (Deutscher Taschenbuch kiadó: München 2002) és a szabályok világának problémáival és a szisztematizmussal való szembesülésrol a „Kant és a csoros emlos” címu munkában olvashatunk (Hanser:München, Bécs, 2000)
(10) Vesd össze az UNESCO Matsuura vezérigazgatójának (Tudománytársulat mint esély), az Európa Tanács Davis vezértitkárának (A résztvevoi lehetoség szükségessége), Figel EU-megbízottnak cikkeit (A többnyelvuség jelentosége). In: VUNW. Trans-tanulmányok a világ megváltoztatásához. INST-kiadó: Bécs 2006, 6.kötet, 27ff oldal.
(11) WWW:http://centrope.com/centropestart
(12) Lásd a VUNW-projektdokumentációt: http://www.inst.at/burei/Cband6.htm